A fék működésének alapjai
Összeszedünk - ha tudunk - mindent, amit lehet a fékbetétről, gyártásról, használatról a véget jelző jelenségekről. Mert hát az biztos, hogy egyszer minden fékbetét elkopik. Mert így működik.
Már többször írtuk, hogy a féktárcsa - fékbetét egymáson súrlódik, amikor fékezünk, és ez kopással jár. Természetesen sok mindentől függ egy fékbetét minősége és használhatósága (pl.: a féktárcsa is), de a legmeghatározóbb része a fékpárna (a súrlódó anyag maga). A fékbetét gyártása során különböző cégek különböző keverékeket használnak, de ezek anyag összetétele titok, különösen a nagy márkák esetében.
Az eddigi tapasztalatom szerint a nagy múltú, nagy fékrendszer fejlesztő gyártók, 50 fölötti keveréket használnak a személyautó fékbetét palettájuk gyártása folyamán, de a Bosch bevallottan 80 fölöttit használ. A keverék összetétele függ az adott kocsi súlyától, végsebességétől, első vagy hátsó kerék meghajtástól, féktárcsa anyaga annak felülete, motorteljesítményétől, tárcsafékes e hátul, ABS, ESP (vagy más vezetés könnyítő rendszer).
Ezt a fékpárnát ragasztják fel a fékvasra. Az alábbi képen látható a fékbetét teljes felépítése. A fékbetétek újabb generációja egy újabb elemmel bővült a régi betétekhez képest. A fékvasra felvitt ragasztó és a súrlódó anyag közé bekerült egy hő védő anyag (1,5 és 2 mm közötti vastag), ami a nagy teljesítményű nagy súlyú autók esetében különösen fontos. Már említettük, hogy a fékolaj – tudom, messziről futunk neki – évente 3 – 4 % vizet megköt, mert ez egy szemét anyag.
Fékezés közben nagy hőmérséklet alakul ki a féknyereg – fékbetét - féktárcsa háromszögben, ami meghaladja a víz forráspontját és felgázosodhat a fékrendszerünk, megnehezítve ezzel a fékbetétek összenyomásához szükséges nyomóerő létrehozását. Ha már itt, a fékvasnál megállítjuk a hő továbbterjedését, akkor sokat tettünk a biztonságért! Még van egy járulékos hatása ennek a rétegnek, hogy zajcsillapító hatású is. A fékbetét hátoldalán lévő gumírozott rezgéscsillapító lap is ezt a funkciót szolgálja.
